Figyeljünk rájuk az újjászületés és az elhunyt hozzátartozóinkra való megemlékezés jegyében egyaránt. Rendhagyó bejegyzés következik szinonimáról, szimbólumról és egy virágról, aminek a kertben és a temetőben is helye van.
Jó érzés, hogy bár október utolsó hétvégéjét éljük, mégis engedi az időjárás, hogy sok időt töltsünk a szabadban. Aki már elvégezte az összes halaszthatatlan őszi feladatát, amiről már írtunk (itt és itt), megengedheti magának azt a luxust, hogy a virágai körül molyolgasson. Mit is tegyünk pontosan, ha ezt akarjuk csinálni? A szinonima szótár szerint a molyol szó alternatívái: piszmog, pepecsel, szöszmötöl. Használjuk csak a kifejezés mindegyik jelentését pozitív értelemben, s vegyük őket szépen sorra. Piszmogjunk hát a kertben, hiszen az nem csak a testi-lelki feltöltődést jelent, de a környezetünk is meghálálja.
Reméljük, a leandereket még kint hagyták, így legalább biztosan van mivel pepecselni – azokkal mindig van tennivaló. Megoszlanak a vélemények, hogy meddig érdemes szabadban hagyni, de egyre inkább az az általános javaslat, hogy -5 fokig remekül érzik magukat, maradhatnak. Így most, miközben még gyönyörködhetünk bennük, érdemes átvizsgálni, megszabadítani őket a kártevőktől, ha cserépben vagy dézsában vannak, a földjüket gyomtalanítani, az elszáradt virágokat lecsipegetni. Süt még rájuk a nap, csapadékot is kapnak, így érdemes még tápoldattal is kényeztetni őket. Ha majd mindenképpen be kell cipelni kedvenceinket (arról majd úgyis szólni fogunk), már most keressünk és készítsünk elő nekik olyan – lehetőleg – világos, szellős, hűvös helyet, ahol majd jól érzik magukat.
Ebben az időszakban nagy műgonddal válogatunk virágokat, növényeket azoknak is, akik már nincsenek közöttünk. A megemlékező szertartás része, hogy a sírok körül szöszmötölünk. Tudták, hogy a temetőbe szánt növények formájának is különleges jelentése van? Az idén nyáron halhatatlanok sorába lépett Bálint gazda szerint, ha a bánatunkat szeretnénk inkább „virágba önteni”, akkor lecsüngő ágú vagy elterülő növényt válasszunk, ha viszont a feltámadás reményét szeretnénk kifejezni, akkor oszlopos növekedésű, magas örökzöldet ültessünk szeretteink sírjára.
S végül, ha már virágokról beszélünk, ne feledjük, van egy virág, ami kertbe is, temetőbe is tökéletesen illik: a krizantém. A millió színben pompázó őszi virágunk színesben a kertekbe, fehér színben pedig a temetőbe illik leginkább. Miközben molyolunk és emlékezünk, becsüljük meg, hogy megtehetjük, és közben ne feledjük: a kerti munka kikapcsol.
Képek: pexels.com